tévéd. asok gyalázatért, bestelenségért, soha sem panaszolkodnak vala, távul valának a hamiságtol. és a tsalárságtol. az ö együgyüségek. és alázatoságok. ollyan nagy vala., hogy minden örömeket, tsak abban helyheztették. hogy a te nevednek ditsöségéért, mindent szenvedgyenek, miért uram.? azért mert buzgoságal szerettenek tégedet, mivel bizonyára a ki tégedet nem szeret, meg sem foghattya azt, hogy a szenvedést lehessen szeretni, de ellenben az, a kit ate szereteted fel indit, kegyelmed erösit, és a kit a hit világosit. a minden gyönyörüségit és ditsöségit abban veti, a mi másoknak alá valonak láttzik, valoságos öröm a néki, a midön alkalmatossága vagyon. hogy éretted szenvedhesen. mivel a te akaratod végben menetelének, és a te ditsöséged szeretetének. fel kel gerjedni azokban., akik tégedet szeretnek. és abban inkáb kel nékik örülni. mint sem a kegyelmidben, melyeket vettek tölled.

Tizen harmadik Rész Hogy a nyomoruságban és a szenvedésben. imádkozni kell.

Szenvedé valaki ti közöttetek.imádkozék. jac. 5. 13.

Ugy tettzék mint ha storophila elegendö oktatást vett volna, de mint hogy tellyeségel meg akará tanulni a keresztnek tudományát. azért kérdé akristustol. hogy ha volnaé még valami, a mit meg kellene tanulni.

A kristus. vannak még holmi hasznos oktatások. a mellyeket meg kel tanulni. annak. aki akereszt iskolájában akar járni. elöször szükséges. hogy a keresztböl tegzet tsinályon. a melyel nyilat löjjön fel az ég felé.

Storophila uram én ezeket nem értem. nem is tudom mire magyarázni.

A kristus. arra hogy anyomoruságban imádkozni kell, mivel atöredelmes, és az alázatos szivnek imádsága olyan mint a nyil, mely a szivböl emelkedik fel felé, azért is mondgya az irás, hogy az alázatos embernek könyörgése. meg hattya a fellegeket., és meg nem vigasztaltatik mig nem el közelget, és el nem távozik, mig nem a fölséges rea tekint. eccl: 35. 21.

Storophila de uram miért parantsolod annak a

(III. A Keresztnek királyi uttya: 366)


Előző oldal | Következő oldal